KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK: Midori szemrevaló lány, és még ha nem is tetszik mindenkinek, azt ki lehet jelenteni, hogy látszik rajta Aphrodité vére. Mivel félvér, szemein kívül szinte minden nyugatias rajta – nincs széles, nyomott orra, sem kerek arca vagy hollófekete haja. Arcformája kifejezetten egyedi, kissé széles, hosszúkás, és sok időbe telt megbarátkoznia vele, ő ugyanis mindig V alakú, vékony arcra vágyott. Hosszú, hátközépig érő haja természetes barna, sokáig szőke volt, de mostanában visszatért az eredeti hajszínére. Ha csak a számokat nézzük, nem nevezhetnénk kifejezetten magasnak: mindössze 171 centiméter. Lábai azonban nem elég, hogy hosszúak, de még vékonyak is, ezért nem tud megszabadulni a „magas lány” jelzőtől, hiába átlagos a magassága. Arcán általában mindig mosoly ül, ez a mosoly azonban az esetek többségében hamiskás, erőltetett. Csak nagyon ritkán látni szívből mosolyogni, vagy nevetni – ilyenkor csillognak a szemei, és a vonásai is egészen barátságosnak tűnnek ahhoz képest, amit általában a külvilágnak mutat. Különben elég sokat sminkeli magát, meg másokat is, ugyanis sminkesnek készül. A ruhákat is szereti, különösen a magassarkúkat, a csinos rövid ruhákat, és a különféle kiegészítőket. 

BELSŐ TULAJDONSÁGOK: Midori egyike azoknak a lányoknak, akiket csak úgy hívnak, hogy „méhkirálynők”. Ahogy a Méhkirálynő köré odagyűlnek a méhek, úgy Midori is szinte mágnes módjára vonzza az embereket, amit előszeretettel ki is használ, valahányszor mással akarja elvégeztetni a piszkos munkát. Bár sokan abban a hitben élnek, hogy a népszerű emberek azért népszerűek, mert olyan kedvesek, törődőek a körülötte lévő emberekkel, hogy ezzel kiérdemelték a figyelmet és a tiszteletet; Midori erre teljes mellszélességgel rá tudna cáfolni. Egy lapon említeni őt a kedvességgel és a jóindulattal ugyanis olyan, mint azt mondani, hogy a növények tudnak beszélni – biztos lesz olyan bolond, aki elhiszi, de az emberek valamiért inkább csak a szemöldöküket ráncolják, és nem tudják mire vélni a dolgot. Az egyetlen dolog ugyanis, ami Midorit népszerűvé tette az nem más, mint a karizmája, és az, hogy valamiért mindig megtalálja azokat az elveszett és egészséges önképpel nem rendelkező embereket, akik vezetőre vágynak – Midori ugyanis tökéletes vezető. Imád parancsolgatni és ugráltatni másokat, néha különös kegyetlenséggel, mintha a többi ember nem lenne más, csak az ő kutyája, vagy szolgája, aki minden pillanatban a kegyeit lesi. A legfurcsább a dologban azonban az, hogy csak nagyon kevesen mernek szót emelni ellene, a legtöbben inkább csak csendben, beletörődve tűrik, hogy terrorizálja őket. Tulajdonképpen joggal is teszik, hisz ki akarná, hogy Takeda Midori megharagudjon rá? Ha valahol huzamosabb időt tölt el (legyen az egy hét, vagy egy év), ott előbb-utóbb szárnyra kelnek a pletykák, hogy milyenek a bosszúálló módszerei, ahogyan az is, hogy nem a megbocsátásáról és a kegyességéről híres. Ha megdobják kaviccsal, ő egy egész sziklatömböt hajít vissza, mindezt mosolyogva, hidegvérrel – ki akarná ezt megkockáztatni? Bár önmagában, külsőre nem egy olyan lány, akitől tartani kellene, a csordaszellem azonban olyan erős, hogy inkább megtartják azt a néhány lépés távolságot, mintsem, hogy felbőszítsék őt. Midori ezt különösen élvezi, hiszen így szinte bármit megtehet következmények nélkül. Érthető tehát, hogy nehezen viseli, ha valaki – a többiekkel ellentétben – megtagadja az óhajait, vagy azt, hogy behódoljon neki. Ilyenkor általában hidegen elmosolyodik, és felírja az illetőt a képzeletbeli listájára, aztán továbbáll. A szájkarate nem az ő műfaja, általában lekezelően viselkedik, valahányszor vitára kerül sor. Megfontolt lány, aki mindig kétszer meggondolja, mit mondjon, mielőtt akár egy szó is elhagyná a száját. Olyan, mintha minden betűt meg akarna ízlelni, mielőtt kimondaná azokat (vagyis lassan és megfontoltan beszél), máskor pedig, mint egy pletykás, cserfes fruska, akinek be sem áll a szája, és úgy csüng más szaván, mintha az illető a világ legérdekesebb dolgát mesélné. Mindez a szerepe része, ez a szerep pedig attól függ, kivel áll szemben. Mondhatjuk az is, hogy olyan, mint egy kaméleon: képes bármelyik pillanatban átvedleni egy, a sajátjától teljesen távol álló személyiségbe, ha az érdekei úgy óhajtják. Ezért nehéz megmondani igazán, hogy hol végződik a külvilág számára mutatott személyisége, és hol kezdődik a valódi Midori. Néha még ő maga sem tudja, olyannyira beleéli magát a szerepbe, hogy megfeleljen másoknak. Az emberek előtt előszeretettel játssza az ártatlan, erkölcsös lányt, valahányszor ki akarja oktatni őket, valójában azonban olyan gátlástalan és könnyűvérű, mint egy utcalány. Mivel Aphrodité lánya, könnyen elcsábítja az ellenkező nem tagjait, ez azonban számára csak egy játék, szerelmes ugyanis még sosem volt, és nem is szándékozik annak lenni. Felesleges gyengeségnek tartja, ami kíméletlenül irányítja és befolyásolja az embert, annak a beleegyezése és jóváhagyása nélkül. Számító és önző, elsősorban mindig a saját érdekeit nézi, hogy neki megéri-e, és csak utána mérlegel. Mérhetetlen önimádatának köszönhetően csak kevés olyan ember van, akit maga elé helyez, aki azonban eléri nála, hogy tiszta szívéből szeresse, azt a világért sem lenne képes megbántani, vagy elhagyni. Csakhogy nagyon hosszú folyamat, amíg leküzdi a gátlásait és felfedi a valódi személyiségét, az emberek többsége pedig félúton beleun és inkább annyiban hagyja a dolgot…

ELŐTÖRTÉNET: 

TÁBOR ELŐTT: Midori Nevada államban nőtt fel, és amióta csak az eszét tudja, amerikainak vallja magát. Aki azonban ismeri őt, az tudhatja, hogy valójában Japánban született, pontosabban Tokióban, a szerelem istennője, Aphrodité, és egy férfimodell közös gyerekeként. Apját sosem ismerte, az ugyanis – miután Aphrodité rábízta a gyereküket – fogta magát, beadta a lányt az árvaházba, és külföldre emigrált. Egy Amerikában élő japán házaspár fogadta őt örökbe, akiknek nem lehetett közös gyerekük, viszont mindenképpen szerettek volna valakit, aki örökli a vagyonukat és a vállalkozásukat. Egyke lévén, Midori mindent megkapott, amit csak kívánt, legyen szó a legújabb mobiltelefonról, vagy a legdivatosabb táskáról. Ők csak a szeretetüket szerették volna kifejezni, Midoriban azonban ezek a gesztusok egészen máshogy csapódtak le. Azt hitte, körülötte forog a világ, a nap miatta kel fel, a buszok miatta járnak. Már óvodában is terrorizálta a társait, hogy azt tegyék, amit akar, mert hozzászokott, hogy náluk ez így megy, köszönhetően a szülei engedékenységének és vastag pénztárcájának. Ennek az elviselhetetlen viselkedésnek köszönhette aztán azt is, hogy felfigyelt rá egy idősebb félisten. Ekkor Midori nagyjából tizenhárom éves volt, és bár meggyűlt a baja a tanulással a diszlexiája miatt, ebből semmilyen hátránya nem származott, már ami az osztálytársait illeti. A félvér hosszú ideig figyelte őt, gyakran hazafelé menet is. Tudta, hogy nem támadhatja le csak úgy a lányt, ezért megvárta a megfelelő pillanatot, ami egy évvel később el is érkezett, amikor Midori a tudtán kívül felbőszített egy, magát embernek kiadó szörnyet. Onnantól kezdve felgyorsultak az események, Midori nevelőszülei pedig már csak akkor értesültek a dologról, amikor a lány átlépte a Tábor határát.

TÁBORBAN: Másokkal ellentétben őt egyáltalán nem sokkolta, amikor közölték vele, hogy félisten. Ő mindig is tudta, hogy más, mint a többiek, az pedig, hogy ezt végre mások is elismerték, rendesen megnövelte Midori egóját. Érkezése határozottan felkavarta a Félvér tábort, ugyanis már az első néhány napban sikerült összetűzésbe keverednie egy Árész-utóddal, aki már évek óta terrorizálta a nála gyengébbeket. Midori sosem volt az a verekedős típus, neki inkább a szája járt mindig, a kardforgatásról nem is beszélve, ezért persze sikerült jól elveretnie magát. A dolog azonban jól sült el, hiszen egyre többen kezdtek érdeklődni iránta, bátornak találták, amiért szembeszállt a lánnyal. Azt senki sem sejtette, hogy nem sokkal később pont Midori lesz az, aki majd megfélemlíti a többieket…

GALÉRIA: 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.